Ha igazán szeretnél, tudnád!

Folytatjuk a konfliktuskezelés témájának boncolgatását. Az előző cikkünkben kitértünk annak fontosságára, hogy a konfliktuskezelés nulladik pontja, hogy az érintett felek egyáltalán szóba álljanak egymással, hajlandóak legyenek kommunikálni, csak ezután lehet használni bármilyen konfliktuskezelő technikát. A “Valóban érted, amit a másik mond?” cikkünkben egy gyors és hatékony fogásról esett szó, ami elősegíti a megértést. Ebben a cikkünkben egy következő egyszerű technikát mutatunk meg.

A Terápiás kommunikációban ez a technika a “négy oszlop” elnevezést kapta, de ismert az erőszakmentes kommunikációból is ugyanez az eljárás. Az a lényege, hogy képzeletben mintha négy oszlopba írnánk be a másik felé intézett közlésünk részeit. A mondat részei: te, én, szükséglet/igény, kérés/javaslat.

Te: Elmondjuk a másiknak a megfigyelésünket vele kapcsolatban. Fontos, hogy tárgyilagos legyen, és ne a mi szubjektív értelmezésünket mondjuk el a cselekvésről. Minősítés nélkül fogalmazzunk. Példa: “Amikor nem válaszolsz az általam feltett kérdésre…”

Én: Elmondjuk, hogy mit csinál velünk a másik cselekedete, visszajelzést adunk neki arról, hogy amit tett, az mit okozott bennünk. Példa folytatása: “.... akkor úgy érzem, nem tisztelsz engem, amitől dühös vagyok.”

Szükséglet/igény: A konfliktus kialakulásának oka, hogy valamelyik fél fontos szükséglete nem elégült ki, ezért ebben a részben megfogalmazzuk, hogy mi lenne a szükségletünk a helyzettel kapcsolatban. Példa folytatása: “Arra van szükségem, hogy érezzem, figyelsz rám és fontos vagyok neked.”

Kérés/javaslat: Megfogalmazzuk, hogy a szükségeltünkhöz milyen konkrét cselekedet tartozik, ugyanis az előző igény megfogalmazásából a másik még nem tudhatja, hogy mi miből fogjuk érezni, hogy fontosak vagyunk számára. Példa folytatása: “Kérlek jelezd akár fejbiccentéssel, hogy hallottad a kérdésemet. Ha nem tudsz azonnal válaszolni, akkor ezt mondd ki hangosan, hogy én is halljam.”

A következő körben meg lehet vizsgálni, hogy a másik tudja, vagy hajlandó-e teljesíteni a kérésünket. Amennyiben nem, ő is ugyanezzel a technikával megfogalmazhatja, hogy őt mi bántja, hogyan érinti a helyzet és mire lenne szüksége a másiktól. Az elején nagyon időigényes lehet végigmenni a négy ponton, ugyanis nem szoktunk hozzá ahhoz, hogy így gondolkodjunk, de gyakorlással természetessé válik.

A négy oszlop mindegyike esszenciálisan fontos a tiszta közléshez.

A “te” résszel egy konkrét cselekedetet nevezünk meg, tehát a másik tudja, hogy miről beszélünk. A “már megint ezt csinálod velem!” mondat értelmezhetetlen a másik számára. Az “én” rész alapozza meg az együttérzést, mert az érzelmekhez tudunk igazán kapcsolódni. További nagyon fontos funkciója, hogy visszatereli a fókuszt a beszélőre. Ezzel tudjuk elkerülni a másik fél hibáztatását, ami végeredményben sehová sem vezet. A “szükséglet és kérés” iránytűként szolgálnak a továbblépéshez, és leveszik a másik válláról a terhet, hogy kitalálja, mire is lenne szükségünk, és ő azt miként tudná megadni. “Ha igazán szeretnél, akkor tudnád magadtól is!” típusú mondatok az érzelmi zsarolás funkcióját töltik be, és tovább mélyítik a konfliktust.

Kezdésnek kipróbálhatjuk, hogy konfliktus esetében figyelünk az egyikre a négy pont közül, majd amikor ez már jól megy, fokozatosan hozzávesszük a többit is.

---

KAPCSOLÓDÁS ÉS SZABADSÁG

Integrált szemléletű workshop sorozat, Ahol tanuljuk megőrizni a belső biztonságunkat az életünkben felmerülő konfliktusokban is.

Éld át ezt a kalandot!

Jelentkezés és információ